A 3D szkenner jellemzően hat fő részből áll: egy optikai rendszerből, egy letapogató eszközből, egy mozgás- és tartószerkezetből, egy vezérlőrendszerből és kommunikációs interfészből, egy adatfeldolgozó egységből, valamint egy tápegységből és a segédmodulokból.
Az optikai rendszer kezeli a kibocsátást és a képalkotást; a letapogató eszköz a nyaláb vagy kép térbeli letapogatását végzi; a mozgás és a tartószerkezet pozícionálást, stabilizálást és ismételhetőségi pontosságot biztosít; a vezérlőrendszer és a kommunikációs interfész kezeli a paraméterkonfigurációt, a szinkronizálást és az adatátvitelt; az adatfeldolgozó egység pontfelhő/háló rekonstrukciót és mérési elemzést végez; a tápegység és a kiegészítő modulok pedig szabályozott teljesítményt, környezeti alkalmazkodóképességet és biztonsági védelmet biztosítanak az egész gép számára. Ezek az alrendszerek együttműködve zárt{1}}hurkú folyamatot valósítanak meg az energiakibocsátási-jelgyűjtés-koordinátaszámítás-modell generálásából.
